Japán- a felkelő nap országa

 

Ezen a lapon a teljesség igénye nélkül, de mégis tartalmasan és izgalmasan igyekszem bemutatni nektek a mangák és animék fejlődését, kialakulását.

Nos, induljunk ki abból, hogy hogyan is kezdődött el az egész. Ennek érdekében pedig, kedve olvasó, dőlj kényelmesen hátra a székedben, legalábbis mindenképpen helyezd magad kényelembe és ugorjunk vissz az időben a régmúltba...

Egy kis történelem, bevezetésül:

Japán őstörténete kb. i.sz. előtt 35.000 éve kezdődött és i.sz. előtt 250 éve ért véget. Japán írott történelme először kínai történetek rövid utalásaival jelenik meg az i.sz. 1 századában. Régészeti kutatások szerint azonban, a Japán szigetvilágban már a paleolitikus korban is éltek emberek. Körülbelül 12.000 éve a legutóbbi jégkorszak máig tartó interglaciális periódusában, a Japán szigetvilág gazdag ökoszisztémája elősegítette az emberi fejlődést, létrehozván az első agyagművességet a Dzsómon-kor idején. A Dzsómon-kultúra népét tekintjük az emberi történelem első ismert civilizációja létrehozójának!!

A későbbiek során Japán sokat változott, de más országokkal szemben nem nyílt meg, majd a második világháborúban, mint vesztes ország, amerikai megszállás alá került. Az atombomba ledobása, nem csak Nagaszaki és Hiroshima pusztulását, de az emberek szívébe a kétség és a borulátás érzését is elhozta. Persze, Japán nem adta fel és mára már, sikeresen felülkerekedett a múlt veszteségein...

Először is akkor ennyit a Japán történelem kezdetéről és most akkor jöjjön a manga és anime téma!

Manga

 

A manga a képregény Japán nyelvű elnevezése, Japánon kívül a japán mangák jellemző stílusban készített képregényekre használják, szűkebben csak a Japánban készültekre. Alkotói a mangakák.

A klasszikus jaán ukijoe festészet és a nyugati kultúra találkozásából fokozatosan jött létre, míg mostani jellege kialakult és a köztudatban-főképp az ország határain kívül- a Japán popkultúrával forrt össze. Ez persze teljesen hülyeség, mármint a popkultúrával való összevonása, de hát főként nyugat eléggé le van maradva Ázsiához képest ebben(is).

Elnevezés eredete:

A kifejezés jelentése véletlenszerű képek, vagy vázlatok, de ma már csak képregény címszó alapján szerepel. A szó két kandzsiból(japán írásjelek) tevődik össze, ezek adják jelentését. Az első kandzsi önmagában nem sokat jelent, de a másodikkal kiegészülve "nem szándékos", "romlott", "véletlen". A második jel rendelkezik önálló olvasattal, melynek jelentése kép és a használt, beszélt nyelvben "e" a kiejtése.

Története:

Az első mangára emlékeztető művészi megoldások a 12. századra vezethetőek vissza. A fametszetek nagyfokú népszerűsödésével aztán a 18-19. században kialakult sílus bizonyos szembeötlő jegyei öröklődtek tovább, hogy a későbbiek során irányadóak legyenek a japán képregények rajzolásakor és árucikké váljanak. A manga kifejezés ellnben a nem a második világháború után keletkezett, hanem az Edo-kori Japánban(1800-as évek, amikor a fametszetek igazi elterjedése újre elterjedése volt Japánban) egy ukijo-e festőművésznek Kacusika Hokuszainak köszönhetően került először köznapi használatba, az úgynevezett és széleskörben elismert Hokuszai-manga néven.

E japán művek a msodik világháborút követően kezdtek fontosabb szerepet betölteni és komolyabban elterjeni, mikor is a háborúban vereséget szenvedett ország népe mint egy vígaszt jelentő alkotásként kezelte a műveket, valamint az amerikai megszállás alatt felgyülemlett dühüket is így próbálták kifejezni. A nygati kultúra azonban törtetően nyomult Japán felé és a szigetország mindent megtett annak visszaszorítása érdekében, de mégsem sikerült megakadályozni a nyugati kultúra beözönlését. A Disney-rajzfilmek, amerikai képregények és tévéműsorok új lehetőségeket rejtettek magukban, ami nagy lökést adott a manga készítőknek. A korábban negatív értelembe vett nacionalizmus és katonás szemléletmód lassan feloldódott Japánban és ahogy az állam gazdasága is helyreállt, úgy jött el egy virágzó korszaka a manga művészetnek is. A politikai mangák helyett, amely Japán veszteségét, köztük például az atomtámadást dolgozta fel, helyett a szatíra, a humor, az erkölcsök, az érzelmek, a varázslatok, a szexualitás, bűnügyek és futurisztikus elképzelések kerültek előtérbe. Nem lehet tényleges felsorolást adni arra, hogy milyen lett a manga, cska annyit :sokszínű és sokrétű.

Ez a sokszínűség volt az alapja a manga elterjedésének és persze az alacson árak is, amelynek köszönhetően mindenki meg tudta venni kedvenc mangáját, mik hétről-hétre, vagy hónapról-hónapra jelentek meg. Az olcsó előállítás érdekében fekete-fehérek és nem a legjobb papírminőségűek. A havonta megjelenő, 20 vagy 25 cselekményfonalat is magukba foglaló 200 vagy 1000 oldal terjedelmű antológiákat zassinak nevezik az ázsiai ország lakosai. A sikeres manga történeteket gyűjteményesen, un. tankóbok formájában is megjelenítik, íg yaz is el tudja olvasni, aki később kapcsolódott be a történetbe. Az alacsony árak illetve a tehetősebb Japánok "adakozás", miszerint otthagyják a mangát a közlekedési eszközökön, közterületeken, tovább növeli a manga népszerűségét és elterjedését.

A manga hősök, figurák ma már nem csak papír formájában, de kulcstartón, táskán, használati eszközökön, tolltartón, ceruzán, egyszóval mindenen megjelennek. Mangakávézók és mangakölcsönzők is működnek nem egy országban, ahol az érdeklődő egy kávé vagy harapnivaló mellett kedvére olvashatja a kiválasztott mangát.

Mint látható, a mangák mondanivalójuk és a korosztályok számára való különböző fajtájú mangák létrehozása miatt egyre nagyobb teret hódított nem csak az országban, de nemzetközi elismerést méltán kiérdemelve, az egész világon is.

Hát akkor ennyit a mangákról.

Anime

Az anime a rajzfilm általános elnevezése Japánban, a szigetországon kívül a japán stílusú rajzfilmek összefoglaló neve. A műfaj hazájában, a mangákhoz hasonlóan, többkorosztályt is megcéloz és egyaránt készülnek romantikus, mágikus, komikus, akciós-és drámaanimék, bűnügyi, sőt, az idősebbek számára erotikus, pornográf tartalmúak is.

Kialakulása:

Az anime sajátos formája a mangához képest kissé késleltetve, a második világháborút követően alakult ki a zaklatott lelki világú Japánban. Például számos műben fellelhetőek a világháború pusztítására utaló jelek, ilyen például az Akira, amely a 80-as évek egyik jelentős animéje, amikor a feszült társadalmi helyzet bizonyos alkotókból fokozott borúlátást váltott ki. Sokszor jelentkezik a sötét jövőkép, amely kifejezi, hogy milyen mélyen benne él a Japán nemzetben a nukleáris csapás okozta sokk. Más művek történelmi valósszerűséggel dolgoznak fel bizonyos eseményeket, ilyen például a Barefoot Gen, amely a bombatámadást ábrázolja.

A japán animáció stílusa a japán képregényművészetből vezethető el. Ötvözi a manga, mint hagyományos japán rajzstílus, fametszetekre és papírtekercsekre rajzolt történeteinek stílusát az akkori, amerikai képregénysítussal. A nőalakok ábrázolásánál a korabeli szexideált vették alapul: nagy kék szemek, szőke haj, karcsú derék.

Oszamu Tedzuka tekinthető a műfaj egyik atyjának, akinek a művei megszólalásig hasonlítanak az 1930-1940-es amerikai képregények rajzstílusára. Ezeket a jegyeket animációs filmjeibe is átültette, ahol Oszamu egy nagyon vizuális forma kisérletezésével foglalkozott. A japán animátorok tulajdonképpen a képregény rejzolás tílusát vitték át az animációs filmekbe. A nagyon alacsony költségvetés miatt olyan egyedi animációs stílus fejlődött ki, amely szinte észrevétlenül kevés rajzolást kíván. A futást például a háttér eszeveszett kavargása,elmosódottsága, a drámaiságot a mozdulatlan táj és az alig változó, kép csendje, pásztázása fejezi ki. Ezzel szemben Amerikában a valóságot egyre precízebben visszaadó valóságot céloztak meg és így a két stílus teljesen eltávolodott egymástól(szerencsére:). Így Japánban egy új ábrázolásmód és látásmód született, egy új stílusirányzat.

Ekkor válik jelentőssé a két ország animációművészetének különbsége. Míg Amerikában és általában nyugaton úgy tekintenek az animációra,mint gyerekes szórakozásra, addig Japánban már megkülönböztetik a gyerekeknek és felnőtteknek szóló műveket, melyek nem csak történeti és látványvilágukban, de gondolatvilágukban is különböznek.

Az animék manapság világszerte, így hazánkban is nagy népszerűségnek örvendenek.

Ennyi lenne, de a történet, folytatódik...

Puszi:A szerki